RSS

Hipnózis

16 nov

Régóta érdekel már a hipnózis – egyaránt mint meditációs jellegű önhipnózis és mint gyógymód a különféle pszichés betegségekre. Nézzük, mit írnak róla!

A hipnotikus állapot mibenlétére kétféle elméletet is találunk – az egyik szerint ez egyfajta módosult tudatállapot, a másik ugyanakkor nem ismeri el önálló állapotnak, inkább a hipnotizőr és a hipnotizált alany speciális kapcsolataként fogja fel. Akárhogy is, nem vitatható, hogy a hipnózis mind meditációs, pihentető, mind gyógyító eszközként alkalmazható.

A jelek szerint amióta az ember létezik, azóta használja is a hipnózist – az őskorban, ókorban a sámánizmus és egyéb hasonló vallások vezetőinek, papjainak tulajdonított látomásokat például az érintettek valószínűleg önhipnózis által élték át. Évszázadokkal később, a középkor végén és az újkorban, már gyógyításra is használták ezt a technikát – megjelentek a hipnotizőrök, akik immáron nem magukat segítették egyfajta transzállapotba, hanem betegeiket.

A hipnózis lényege dióhéjban annyiból áll, hogy az alany öntudatát fokozatosan leépítik, “kikapcsolják”, így előtérbe kerül a tudatalatti. Ahhoz, hogy ezt az állapotot elérjük, fontos, hogy akit hipnotizálnak, biztonságban érezze magát, megbízzon a hipnotizőrében. Az első lépés a test ellazítása, ezután következik az öntudattól való fokozatos megszabadulás. Ezt az alany önmagában is képes elérni, általában visszaszámlálással – ezt nevezzük önhipnózisnak. Az, hogy emlékezni fog-e arra, mi történt vele, míg nem volt teljesen magánál, a hipnózis mélységétől és a hipnotizőr szuggesztióitól függ. (Az önhipnózis természetesen nem ad lehetőséget ilyen mélységekig, mivel az elme egy része irányítja a hipnózis folyamatát.)
A hipnózis célját elérve fontos az állapot megfelelő feloldása – az, hogy az alany fokozatosan nyerje vissza az öntudatát. A hipnózisban a testi funkciók is lelassulnak, ezért időre van szükség ahhoz, hogy ezek visszaálljanak eredeti állapotukba. Amennyiben erre nem adjuk meg a lehetőséget, az alany fejfájással, rosszulléttel küszködve ébredhet.

A hipnózis mélysége vagy sikeressége függ az alany hipnotizálhatóságától. Az emberek kb. 10%-a könnyen hipnotizálható, ugyanakkor 5%-uk egyáltalán nem. Ilyenek a pszichiátriai betegek, a súlyos személyiségzavarosok, illetve azok, akiknek gyenge a szívük, vagy sokkhatás, erős gyógyszer, alkohol, esetleg drog hatása alatt állnak. A vakok és a siketek korlátozottan hipnotizálhatónak számítanak.

A hipnózisnak több fajtáját különböztetjük meg, pl. önhipnózis (az alany önmagát hipnotizálja), hipnoterápia (terápiás célból alkalmazott hipnózis), üres hipnózis (az alany nem kap semmilyen szuggesztiót, csupán magát az állapotot élvezi) stb.

forrás:
Wikipédia

 
Komenti

Posted by pri 2012/11/16 en pszichológia, szakmai

 

Etikedoj:

Respondi

Entajpu viajn informojn sube aŭ alklaku piktogramon por ensaluti:

WordPress.com Logo

Vi komentas per via konto de WordPress.com. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Twitter picture

Vi komentas per via konto de Twitter. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Facebook photo

Vi komentas per via konto de Facebook. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Connecting to %s

 
%d blogantoj ŝatas tiun ĉi: