RSS

Epilepszia

02 okt

Mivel a gyakorlaton sok gyerek epilepsziás, nem árt ismernem ezt a betegséget – írok hát erről is egy cikket.

Az epilepszia egyfajta agyi megbetegedés; egyes agyi működések felerősödése vagy – ritkábban – hiánya okozza. Legismertebb tünete az ún. epilepsziás roham, mely görcsökkel, és gyakran tudatzavarral, tudatvesztéssel jár.

Az epilepszia kialakulhat genetikusan, illetve agyi sérülés miatt (pl. hypoxia, gyermekkori lázgörcs, trauma, agydaganat, fertőzés, alkoholfogyasztás, illetve -megvonás, drogfogyasztás következményeképpen). A genetikus eredetű epilepszia gyakran egy adott életkorban jelentkezik, és serdülőkorra megszűnik.

A betegről hivatalosan két, más betegséghez nem köthető görcsroham után jelenhetjük ki, hogy epilepsziás. A további vizsgálatok segítenek megbizonyosodni arról, hogy valóban epilepsziáról van szó – kereshetünk kisüléseket rohammentes időszakban is, valamint alvás közben (ekkor a leglátványosabb az agyi funkciók eltérése), illetve segíthet a neuropszichológiai vizsgálat is.

Az epilepsziának – és így a rohamoknak is – több fajtája létezik, a sérülés agybeli elhelyezkedésétől és kiterjedésétől függően. A két fő fajta a fokális, illetve a generalizált epilepszia. Fokális epilepszia esetén az agynak csupán egy bizonyos területe érintett, a sérülés egy adott gócpontban helyezkedik el, míg a generalizált epilepszia az agy legnagyobb részét érinti. Ezek jellemző tünetei a fokális, illetve a generalizált rohamok. Ezeken kívül létezik ún. nagyroham vagy “grand mal”, mely akkor alakul ki, ha az epilepsziás görcs az egész agyra kiterjed.
Az epilepsziás rohamokra jellemző, hogy különösebb kiváltó ok nélkül is kialakulhatnak. Léteznek ún. alkalmi rohamok is, melyek hátterében nem áll epilepszia,  csupán egy egyébként nem beteg személy agyában kialakult átmeneti működészavar okozza őket (leggyakrabban pl. túlzott alkoholfogyasztás hatására).

A betegségre jellemző, hogy a beteg gyakran egy bizonyos előjelből (pl. ismerős szag érzése) már tudja, hogy rohama lesz. Ez járhat tudatvesztéssel, tudatzavarral is, ugyanakkor az epilepszia bizonyos fajtáira jellemző, hogy a beteg a rohamok alatt teljesen tudatánál marad. Fontos tudnunk, hogy az epilepszia a rohamok között is befolyásolhatja a beteg életét (pl. emlékezetzavarok, mentális problémák kialakulása).

Amennyiben megbizonyosodtunk róla, hogy valóban epilepsziáról van szó, kétféle kezelést alkalmazhatunk – gyógyszeres vagy műtéti kezelést. Az ún. gyógyszer-rezisztens epilepszia az előbbi úton nem kezelhető, így érdemes megfontolni a műtéti kezelést is, amely az agy bizonyos, funkcióvesztés nélkül eltávolítható területeinek kivételét jelenti. Néhány epilepsziafajtánál a műtét valószínűbb eredménnyel jár, mint a gyógyszeres kezelés, így az utóbbival meg sem próbálkoznak.A gyógyszeres kezelés természetesen kevésbé kockázatos, ugyanakkor általa a betegség nem szüntethető meg, csupán tünetmentessé tehetjük vele a beteget. Ugyanakkor ez az eredmény sem elhanyagolható, hiszen a tünetmentes epilepsziás teljes életet élhet (pl. gépjárművet is vezethet).

forrás:
Wikipedia
www.epilepszia.hu

 
Komenti

Posted by pri 2012/10/02 en sérülések, szakmai

 

Etikedoj:

Respondi

Entajpu viajn informojn sube aŭ alklaku piktogramon por ensaluti:

WordPress.com Logo

Vi komentas per via konto de WordPress.com. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Twitter picture

Vi komentas per via konto de Twitter. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Facebook photo

Vi komentas per via konto de Facebook. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Connecting to %s

 
%d blogantoj ŝatas tiun ĉi: