RSS

Autizmus

06 aŭg

No, ismerkedjünk meg kicsit jobban az autizmussal is. :)

Az autizmus egy idegi fejlődési rendellenesség, amelynek eredményeképpen az érintett személy kommunikációja, társas kapcsolatai, szociális képzelete nagy mértékben elmarad kortársaiétól. A betegség hivatalos megnevezése autizmus spektrumzavar, amely név utal a sérülés sokféleségére. A tünetek általában 2-3 éves kor körül jelentkeznek, főként az ekkorra már nagyrészt visszamaradott – vagy éppen romló – kommunikáció, társas interakciók képében.

Mindezidáig a betegség kialakulásának pontos okát nem sikerült kideríteni, de jelenleg a legtöbben úgy vélik, genetikai és környezeti okok is állnak a hátterében. Emellett az orvostudomány tisztában van bizonyos rizikófaktorokkal, melyek befolyásolják a születendő gyermek hajlamát az autizmusra. Az anya életkorának előrehaladtával nő az autista gyermek születésének kockázata, valamint befolyásoló tényező lehet a testvérek közötti korkülönbség is – amennyiben ez utóbbi kevesebb, mint három év, úgy jóval nagyobb az esélye annak, hogy a születendő gyermek autista lesz. Egyes vizsgálatok megállapították, hogy növeli az esélyt a sérülésre az is, ha az anya ugyan 30 évnél fiatalabb, de az apa már idősebb ennél.

Az autizmusnak két fajtáját különböztethetjük meg: az Asperger-szindrómát és az autisztikus zavart – régebben Kanner-szindróma).
Az Asperger-szindrómára jellemző, hogy az érintett írásban kiválóan kommunikál, ugyanakkor a beszéd kísérő jelenségeit (arckifejezés, testtartás, hanghordozás) nehezen értelmezi, a szemkontaktust nehezen viseli. Az Asperger-szindrómára – a klasszikus autizmussal ellentétben – jellemző az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint megléte is.
A Kanner-szindróma a szélesebb körben is ismert autizmus, mely súlyosabb és általánosabb. A cikk további részében erről írok majd.

Az autista gyermekek egyáltalán nem vagy nagyon keveset kommunikálnak társaikkal, a nyelvet más értelmezésben használják, mint kortársaik – pl. az átvitt értelmű jelentéseket nem értik meg -, gyakran végeznek kényszeresen ismétlődő mozgásokat. Magányosan játszanak, inkább tárgyakkal, mint más gyermekekkel. Ezen gyermekek nevelésében lényeges szerepet játszik a rendszeresség, a szabályok követése, mivel nehezen tudják kezelni, ha valami nem a megszokott módon történik, ez egyes esetekben akár pánikrohamhoz is vezethet. Fontos ugyanakkor a gyermekek fejlesztése mind nyelvi, mind szociális téren, valamint elmaradhatatlan a mozgásfejlesztés is. Autista gyermekek esetében bevált módszer a különböző szabadidős terápiák, például állat-, báb- zene-, játék- vagy kézműves terápia alkalmazása.

Az autizmus jellemző tünetei:
– mások szándékainak félreértelmezése
– látszólagos közömbösség
– egyoldalú kommunikáció (a válasz figyelmen kívül hagyása)
– a szemkontaktus hiánya beszéd közben
– mások beszédének visszhangszerű utánzása
– egyoldalú kommunikáció (egyetlen téma taglalása hosszú időn keresztül)
– kortárs kapcsolatok kerülése
– szokatlan mozdulatok
– tárgyak fogdosása, zörgetése
– változások elleni tiltakozás
– indokolatlannak tűnő megnyilvánulások (pl. sírás, nevetés, hangoskodás)
– képtelenség az együttműködésre, közös munkavégzésre

Az autisták értelmi képességei a hiedelmekkel ellentétben nem haladják meg az átlagemberét, sőt. Ezen betegek gyakran közdenek különböző szintű értelmi fogyatékossággal, mely sajnos tovább nehezíti a fejlődésüket, beilleszkedésüket. Ennek ellenére az autizmus valóban társulhat úgynevezett savantizmussal – ezen szindróma lényege, hogy az egyén az élet bizonyos területein az átlagnál jóval több szakértelemmel rendelkezik, amely ellentétben áll a többi területen történő egyidejű lemaradásával. (Emellett természetesen beszélhetünk a fentebb említett Asperger-szindrómáról is, mely esetében valóban jellemző az átlagos vagy átlag feletti intelligencia.)

Mint láthatjuk, az autisták beilleszkedése a társadalomba jelentősen nehezített, ugyanakkor szerencsére nem lehetetlen. Szerencsére sok autista tanul meg együtt élni a betegségével, és él teljes életet. Ugyanakkor az országban sajnos messze nem megfelelő a szervezett segítség, nincs megoldva az autista foglalkoztatása vagy intézeti elhelyezése, így miután elvégzik az iskolát, csupán otthon vagy nem megfelelő elhelyezésben maradhatnak. Ennek ellenére néhányan dolgozhatnak úgynevezett autistamajorságokban, amely a nekik megfelelő módon foglalkoztatja őket.

forrás:
Wikipedia – Autizmus
Autisták Országos Szövetsége
Wikipedia – Savant-szindróma

 
Komenti

Posted by pri 2012/08/06 en sérülések, szakmai

 

Etikedoj:

Respondi

Entajpu viajn informojn sube aŭ alklaku piktogramon por ensaluti:

WordPress.com Logo

Vi komentas per via konto de WordPress.com. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Twitter picture

Vi komentas per via konto de Twitter. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Facebook photo

Vi komentas per via konto de Facebook. Elsaluti /  Ŝanĝi )

Connecting to %s

 
%d blogantoj ŝatas tiun ĉi: